Vas Vármegyei Mérnöki Kamara Geodéziai és Geoinformatikai Szakcsoportja és a MOM Emlékalapítvány - a legendás Magyar Optikai Művek (MOM) írott és tárgyi emlékeinek gyűjtésére, valamint a gyár történetének feldolgozására jött létre - sikeres szakmai és történeti előadást szervezett, amelynek elsődleges célja a hajdani MOM szellemi és technológiai örökségének megőrzése, valamint a gyár történetének bemutatása volt.
A Momikon fényképezőgép 1955-ös sorozatgyártása mérföldkő volt a magyar fotótechnika történetében. Az első hazai, sorozatgyártásra tervezett kisfilmes kamera az Optikai és Finommechanikai Központi Kutató Laboratórium és a Magyar Optikai Művek szakembereinek évekig tartó munkájával valósult meg. A fejlesztés során egyedi műszaki megoldások születtek, amelyek versenyképessé tették a kamerát. Hetven év távlatából is fontos ipartörténeti esemény, amely bizonyítja a hazai mérnöki tudás és precíz gyártási folyamatok jelentőségét.
Fejér Zoltán: Momikon – 70 éves az első, sorozatban gyártott magyar fényképezőgép, Punkt (2025)
A magyar fejlesztésű és gyártású, geodéziai műszerek különböző típusainak sorozatgyártása a vállalatnál a tizenkilencedik század hetvenes éveiben kezdődött, a legsikeresebb műszereket a múlt század második felében gyártották. A műszerek sikeres alkalmazásának alapja a gondos tervezés, a magas színvonalú gyártás és a jól szervezett értékesítés volt. Ezt egy válogatott fejlesztőkből álló csapat biztosította. A vállalati indíttatású és rendkívül sikeres innovációs – és napjainkban is sok tanulsággal szolgáló – folyamat mai szemmel különösen aktuális. A közlemény Kisfalusi Gábornak és dr. Lisziewicz Antalnak állít emléket.
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és a Magyar Optikai Művek Emlékalapítvány közös szervezésében nyílt kiállítás Hegyvidéki ipartörténet – a MOM – Legendás precizitás a Csörsz utcából címmel a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény Lóvasút – Kiállítóteremében 2023. augusztus 22-én. A kiállítás a Hegyvidék ipartörténetének legjelentősebb szereplőjének, a Magyar Optikai Műveknek a történetét mutatja be tematikus bontásban tíz tablón, annak előd- és utódintézményeivel kiegészítve.
Antal Ákos: A Magyar Optikai Művek történetét bemutató kiállítás nyílt, Optikai Magazin (2023)
Megnyílt a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és a MOM Emlékalapítványa közös kiállítása, amely a Magyar Optikai Művek történetét mutatja be. A legérdekesebb területek áttekintésével július 18-i lapszámunkban már igyekeztünk kedvcsinálót nyújtani a tárlat megtekintéséhez, ezúttal – többségében Antal Ákos és G. Szabó István szövegeit felhasználva – néhány újabb fejezetet lapozunk fel a Hegyvidék híres gyárának krónikájából.
A magyar fejlesztésű és gyártású, giroszkópikus elvet alkalmazó geodéziai műszerek különböző típusainak sorozatgyártása a Magyar Optikai Műveknél a múlt század hatvanas éveitől közel három évtizeden át folyt, de ez a tevékenység mára sajnos lezárt fejezetnek tekinthető, története azonban a magyarországi ipartörténet fontos fejezete. Ez a vállalati indíttatású és rendkívül sikeres innovációs – és napjainkban is sok tanulsággal szolgáló – folyamat mai szemmel különösen aktuális.
A Geodézia és Kartográfia szakfolyóirat oldalain időről időre helyet kapnak a Magyar Optikai Művekkel kapcsolatos írások, hiszen a földmérő- és térképészszakmák művelői minden időben messzemenően elismerték az egykori gyár általuk is használt termékeinek kiváló minőségét, és ismerik történetét is. A szerző a Magyar Optikai Művek Emlékalapítvány legújabb köteteit ismerteti.
1922-ben kapta alapítója után a Süss Nándor Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt. nevet az az üzem, amely később Budapest egyik legnagyobb, és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy világhírű gyára lett. Az 1939-től Magyar Optikai Művek néven működő gyárnak egykor számos épülete uralta a Csörsz utca környékét, ahol azonban mára a MOM néven és a művelődési házon kívül alig emlékeztet valami az egykori gyárra.
Bors Károly, a legismertebb magyar geodéziai műszertervező 1906-ban született Kunszentmiklóson. A Királyi József Műegyetem szerzett kultúrmérnöki oklevelet 1933-ban. Professzora, Oltay Károly ajánlására került a Magyar Optikai Művekhez, ahol geodéziai műszerek tervezésével kezdett foglalkozni. Műszerei jelentőségét és korszerűségét bizonyítja, hogy 1958-ban több, a világpiacon is versenyképes korszerű műszer kidolgozásáért Kossuth-díjat kapott. Az 1958-as brüsszeli világkiállításon az irányítása mellett született és kiállított műszercsalád – a Te-D1 teodolit, az Ni-B1 szintező és az Ma-1 mérőasztal felszerelés – nagydíjat (Grand Prix) kapott. Az alábbi tanulmány Bors Károly életét és műszaki alkotásait elsősorban a magyarországi geodéziai műszergyártás fejlődésének szemszögéből kívánja bemutatni.
A Magyar Optikai Művek történetét több könyvben, számos újságcikkben, rövidebb, hosszabb terjedelemben megírták. A tanulmányban a szerző az alapítás történetét dolgozza fel.
Bors Károly személyében az utókor a magyarországi geodéziai műszerépítés egyik legnagyobbikát tisztelheti. A Magyar Optikai Művek Emlékalapítvány Eötvös Lorándról szóló kötetében jelentetett meg egy rövid összefoglalót Bors Károlyról. Az alábbi liken a teljes kötet tekinthető meg, a Bors Károlyról szóló fejezet az 57-66. oldalakon található.
Bárány Nándor mint a Magyar Optikai Művek, a Gamma Optikai és Finommechanikai Gyár, a Haditechnikai Intézet munkatársa, az Optikai és Finommechanikai Központi Kutató Laboratórium igazgatója, Kossuth-díjas akadémikus és egyetemi tanár elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar optikai-finommechanikai iparhoz kapcsolódó egyetemi szintű szakemberképzés kialakításában. A Műegyetem Gépészmérnöki Karán, az alkalmazott mérnöki optika művelését felvállaló Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék 2017. november 14-én ünnepélyes keretek között, Bárány Nándor szobrának avatásával emlékezett meg a szervezeti egység elődje, az általa egy évtizeden át vezetett Finommechanika–Optika Tanszék létesítésének hatvanadik évfordulójáról.
A Magyar Optikai Művek (MOM) a magyar ipartörténet kiemelkedő jelentőségű szereplője volt. A rendszerváltoztatás után felszámolt üzem története sok szempontból tanulságos. A szerző alapos levéltári kutatások alapján kiderítette, hogy az 1950 után megjelent MOM-mal foglalkozó újságcikkek és kiadványok rengeteg tévedést tartalmaznak.
Technikatörténet, ipartörténet, országtörténet – a Magyar Optikai Művek (MOM) circa 120 évéről bármelyik aspektusból hosszan lehetne értekezni. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) Műszaki Tanulmánytárában tartott október 5-i előadásában Kisfalusi Gábor, a MOM tervezőmérnöke leginkább e három irányból nézve elevenítette fel a gyár emlékét, hogy aztán a Tanulmánytár elképesztően gazdag gyűjteményében megbúvó tárgyak révén kézzelfogható képet kaphassunk a MOM fontosságáról, és hogy egyúttal érezhessük fájó hiányát.
Nagy Attila: Húsz éve lett földdel egyenlővé a MOM, Index (2016)
Süss Nándor saját tervei alapján a Csörsz utcában külön gyárat építtetett, ahová 1905-ben költözött. A vállalat fejlődése az 1980-as évek közepéig tartott. 1989-ben a tulajdonos, a budapesti és vidéki gyáraiból önálló gazdasági társaságokat hozott létre. Ezek egy részét a 90-es években sikerült értékesíteni, más részeit felszámolták. A Magyar Optikai Művek 1998-ban jogutód nélkül felszámolásra került. A Csörsz utcai telephelyet 1996 nyarán kiürítették, majd az épületeket elbontották. Az egykor szép napokat megélt gyár területén irodaházak, bevásárlóközpont és lakópark épült.
Bárány Nándor szoros szakmai kapcsolatot ápolt a Magyar Optikai Művekkel és a Gamma Művekkel, ennek állít emléket a szerző.
A tanulmányban a szerző a Magyar Optikai Művek és a Gamma Művek megmaradt tárgyi és írott emlékeinek sorsáról számol be, hiszen a két gyár kétségkívül a jelentős múltú magyar műszeripar nemzetközi viszonylatban is elismert reprezentánsa volt.
A szerző Bárány Nándor munkásságát foglalja össze.
Fejér Zoltán: Száz éve született Bárány Nándor, Fotóművészet, 42. évf. 3-4. sz. (1993)